A karácsonyi bejegyzés úgy tűnik, sajnos elmaradt, jövőre bepótlom ígérem. A véleményem nem fog megvátozni ezügyben, mert már hosszú ideje nagyjából ugyanaz.
Most inkább egy ennél aktuálisabb témát vennék elő ebben a jó kis vírusos-influenzás időszakban. Konkrétan a vírusok okozta megbetegedések és a munka kapcsolatát boncolgatnám kicsit. Ha vannak lelkes olvasóim, nyugodtan megoszthatják a véleményüket.
Szóval soha nem értettem azokat a dolgozó embereket, akik "nem mernek" elmenni táppénzre, mert rossz néven veszik a munkahelyükön. Ezt egyszerűen nem bírom felfogni. Azt talán szeretik a munkaadók, ha egy irodaházban dolgozik pl. 100 ember, akik közül "csak" 20 köhög-tüsszög-lázas, háziorvos által megállapított vírusa van, de mégis bemegy dolgozni? Egyrészt mindenki pótolható... tudom, tudom, ennek két oldala van: ha valaki pótolható ideiglenesen, akkor pótolható hosszútávon is, ergo akár ki is lehet rúgni.
Node kérdem én, mi értelme annak, hogy a 100-ból 20 beteg ember bemegy dolgozni, óhatatlanul is ráköhög-tüsszög a másikra (nem mászkálhat mindenki maszkban), ezzel továbbadja a vírust és még több beteg lesz az adott irodaházban?
Miért nem képes otthon maradni a beteg ember, pár nap alatt kifeküdni a betegségét és frissen üdén menni dolgozni? Betegen az ember egyébként sem tud ugyanolyan hatékonyan dolgozni. Ha bemegy dolgozni úgy, hogy még nem gyógyult meg 100%-osan, és visszaesik, az csak rosszabb...
Tehát a javaslatom: aki beteg, maradjon otthon, pihenje ki magát, és ha teljesen egészséges, akkor menjen vissza dolgozni. Így ő se lesz még betegebb és másokat sem fertőz meg. Ja, és csak titokban megsúgom: a munkáltató a JOGOS táppénz miatt nem rúghat ki!
